Kezdeti gondolat a lemosó permetezésről!

A tavasz közeledtével minden évben elhatároztam, hogy el fogom végezni a lemosó permetezést a fáimon! Aztán megjött a rügyfakadás, virágzás és én természetesen ismét lecsúsztam róla! Aztán jött a pánik, hogy mi lesz a fákkal, na persze ez nem igaz, annyi munka volt mindig ezután, hogy elfelejtettem, hogy elmaradt a lemosás. 

Az évek alatt azonban észrevettem, hogy semmivel sincs több dolgom a növényvédelemmel, mint másoknak. Persze az ember próbálja követni a sok évtizedes, vagy akár évszázados dogmákat és csak utána kezd gondolkodni, elmélkedni a saját és mások tapasztalatain! Én most szeretném megosztani olvasóimmal pár sorban tapasztalataimat, a végén pedig mindenki vonja le a maga tanulságát!

Szerintem miért ne!

Nos, nehéz fába vágom a fejszém, mert ezt sokan másképp gondolják és annak ellenére, hogy egy csomó okos dolgot le fogok itt írni, az emberek többsége pedig helyeslően fog bólogatni, mégis marad minden az eredetiben. Ez már csak így megy a mi kis világunkban. Azért egy próbát megér!

Kezdjük az elején! Az alap elgondolás, mint azt, ahogy az olvasók is tudják, abból indul ki, hogy ha télen, vagy kora tavasszal, vagy esetleg késő ősszel lepermetezzük a kopasz növényeinket kén, réz, olaj, vagy esetleg keverék szerekkel (nem kevéssel), akkor már végeztünk is a lesben álló, gonosztevő kórokozók és kártevők legalább felével! Naná, hát persze csak van egy pár apró bökkenő.

Első alapvető probléma, mit válasszunk? Ként, rezet, olajat vagy mindet? Amennyiben el szeretnénk érni némi hatást, akkor kombinált szerekre van szükség. A kén és a réz alapvetően jó baktériumok és gombák ellen, az olaj meg néhány kártevő ellen, de itt fel is merül az egyik fő probléma! Az imént felsorolt szerek mindegyike kontakt, vagyis csak akkor hat, ha közvetlenül éri a célpontot, egyébként nem ér semmit! Ez akkor jelent gondot, ha túl nagy a fa. A növényvédelem egyik alapvető problémája a megvédendő felület teljes bevonása a növényvédőszerrel, ami még a legprecízebb ipari termelésben lévő területeken sem megoldott egészen, nemhogy otthon házi körülmények között! Ez az egyik fő ok, amiért felszívódó szereket használunk, de erről majd egy másik cikkben!

Második probléma, hogy ezek az átkozott kártevők és kórokozók a legritkább esetben telelnek a mi növényünkön. Ahogy rengeteg szakkönyvben és tanulmányaim során is sokszor esett és esik szó róla a legtöbb mocsok, vagy az erdő avarjában, vagy a szomszéd finoman szólva elhanyagolt dzsungelében telel át. Mikor szépen lepermetezzük a fát késő ősszel, vagy télen, vagy esetleg kora tavasszal, akkor a kis aranyosak még épp telelnek vidéken, aztán amikor megjön a meleg és a rügyek pattanak, vagyis a lemosózásnak vége, akkor megérkeznek a telelésből, éhesen, tettre készen és felzabálják, ami éppen az útjukba esik! 

Akinek nem elég ez a két ok, hogy megkímélje magát és pénztárcáját annak mindenképp 3 hatású szereket javaslok, senki se adja alább!

Végezetül szeretném összesíteni az eddig leírtakat:

Lemosópermetezés hátrányai:

• pénzbe kerül
• sok időnkbe kerül
• nehéz célzottan kijuttatni
• a célpontok legtöbbször nincsenek is a célzónában
• környezeti terhelés (nagy mennyiségben sem a kén, sem a réz nem egészséges)

Lemosópermetezés előnyei:

• ne legyünk teljesen igazságtalanok, valamennyi hatása azért van
• jó testmozgás és a növényeink közt lehetünk a friss levegőn

Aki nem hiszi járjon utána szokták mondani. Hát ha a kedves olvasó nem hisz az írásomnak, erre a linkre kattintva láthatja az eredményt: https://rosales.hu/termekkategoria/lekvarok/

Remélem érdekes volt a cikk és nem borzoltam fel túlságosan a kedélyeket! Legközelebb a metszés világában teszünk egy kis utazást!

Miklós Tamás

Kertészmérnök